Primošten területe és környéke már Kr.e. a VII. században is ember lakta vidék volt, legalábbis ezt támasztják alá ásatások leletei, valamint számos kordokumentum is. A félszigetet, amelyen a város elterül Hilli-félszigetnek nevezik. A Hilli egy népcsoportja volt a nagy Illír néptörzsnek. Miután az illír nemzetség kihalt és teret nyert a kereszténység, Primošten az egyik fő pillérévé vált a korai kereszténységnek.
Az i.e. VII. századtól egészen a XII. századig csak szórványos adatok állnak rendelkezésre a települést illetően, így nem lehetséges biztos történelmi tényként kezelni ennek az időszaknak a történéseit. Az említett időszakot követően az első írásos dokumentumok 1386-os keltezésűek és arról tesznek említést, hogy a török invázió elől 18 bosnyák család érkezett erre a vidékre és „Caput Cista”-ban más néven „Gola Glava”-ban telepedtek le. Ezen az elnevezésen azonosítható a jelenlegi Primošten. Primošten néven a települést jóval később említik a krónikák, nevezetesen 1564-ben, ekkor már mint megerősített várost. A legutóbbi elnevezés abból ered, hogy a szigetet a szárazfölddel egy híd kötötte össze. Innen ered a megnevezés, vagyis „pri mostu”, azaz „a hídnál”.
Amíg Primošten-ben állt a híd, a sziget-város lakosai viszonylag biztonságban érezhették magukat a törökökkel szemben, hiszen a sziget egy vizesárokkal elkerített hatalmas várként működött. Ez a fajta védelem a XVII. századra értelmét vesztette, ugyanis végre megszűnt a török fenyegetettség, így az élet visszatért a régi kerékvágásba, a lakosok újfent nyugodtan foglalkozhattak a szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel és a halászattal.
