A Rab-sziget Horvátország egyik legcsodálatosabb szigete. A sziget és a szárazföld között a Velebiti-csatorna található, a sziget legmagasabb pontja a 408 méteres Kamenjak-csúcs. A sziget két fele teljesen eltér egymástól, az egyik részén csodás fenyőerdők vannak, míg a másik része, kopár, köves.
A Rab-sziget nem hiába az egyik kedvenc helye a turistáknak, hiszen Horvátország legnagyobb strandja is itt helyezkedik el, a Paradicsom-part. A nudisták számára is rengeteg fürdőzési lehetőség akad, de a fürdőzési lehetőségeken kívül más érdekes szórakoztató programok is vannak, amelyeken érdemes részt venni. Ilyen például az évente megrendezésre kerülő középkori fesztivál. A fesztivál programjain keresztül megismerkedhetünk a sziget történelmével is.
Rab-sziget települései >>>
Rab-sziget strandjai >>>
Rab-sziget természeti adottságai
93,6 négyzetkilométer a Rab sziget területe és lakosainak száma pedig 10 ezer fő körüli. A sziget dél-nyugati része a Kalifront-félsziget fenyvesekkel borított, érintetlen terület, amely varázslatos látványt nyújt. A völgyekben mint a Lopar-i síkság, a Kampor-i síkság és a Supetar-i völgy vannak a mezőgazdasági területek ahol a termesztés folyik.
A sziget éghajlata kiváló, a nyári időszakban kellemes meleg, még a téli időszak is csak enyhén hűvös. A Rab-sziget partjai mellett levő vizek hőmérséklete magas, így már május elejétől kezdve lehet lubickolni bennük, egészen októberig. Van egy helyi érdekesség, mégpedig az, hogy a szeleknek is nevük van. Az észak-keleti nevet Bora-nak nevezték el, míg a déli szelet Osztro-nak. Ez a két szél szeptembertől májusig fúj a szigeten. A Bora jó időt, meleget hoz, a Jugo pedig esőt, mivel ez egy nedves, délkeleti szél. Egyik sem támad fel hirtelen a semmiből, kialakulásuk 35-38 óra. A Kamenjak-hegyvonulat védi a sziget délnyugati részét, itt sem a viharos szelek, sem pedig a Bora nem igazán fújnak arrafelé.
Közeli szigetek
Kisebb szigetek is találhatóak a Rab-sziget mellett, amelyek lakatlanok ugyan, de a turisták által látogathatóak. Ezek a szigetek közigazgatásilag a Rab-szigethez tartoznak. A sziget északkeleti partja és a szárazföld között terül el az egyik ilyen kis sziget amelyet Goli Otoknak neveznek, melynek jelentése kopár sziget. A kis sziget déli partján növényzet és kisebb öblök is vannak, az északi partja viszont kopár. Ebből arra lehet következtetni, hogy nevét a kopársága miatt kapta, de ez nem így van. Valójában azért nevezték így, mert a nudisták egy titkos fürdőhelye volt, ahol nyugodtan lubickolhattak. 1991 előtt Horvátország még nem volt autonóm köztársaság, akkor még Jugoszláviához tartozott, Guli Otok-ot pedig börtönszigetként használták, ahol a férfi politikai foglyokat tartották. Az Osztrák-Magyar Monarchia az Első Világháború alatt az orosz hadifoglyokat is ide küldte. A hadifoglyoknak itt kényszermunkát kellett végezniük, mint például kőfejtés, asztalosság vagy fazekasság. Mindezt, a zord időjárás még nehezebbé tette, mivel nyaranként 35-45 fok meleg van, télen pedig hideg szelek süvítenek végig a szigeten. A fogvatartottak között neves személyiségek is voltak, mint például Bosznia-Hercegovina volt államfője Alija Izetbegovic.
Goli Otoktól nem messze a Sveti Grgur (Szent Gergely) sziget található, amely a Rab és a Krk-sziget között helyezkedik el. Ezt a szigetet is börtönszigetként használták, ahol a női politikai foglyokat őrizték 1948 és 1988 között. Sveti Grgur is egy lakatlan kopár sziget ahol sem természeti szépségek, sem pedig látnivalók nem várnak a turistákra.
Rab-sziget történelme
Az első népcsoport amely a szigeten élt az illír volt. Bár katonailag szervezett nép voltak, hosszú távon nem állhattak ellen a Római Birodalom terjeszkedésének, így i.e. 10-ben a sziget római gyarmattá vált. A római uralom a után egy ideig a Bizánci Birodalom gyakorolta itt a hatalmat egészen a középkor kezdetéig, a szláv népek érkezéséig, akik többek között itt telepedtek le és államot alapítottak. A XIII. században a Velencei Köztársaság intenzív gyarmatosító politikát folytatott, így 1409-ben Velence leigázta a szigetet. Miután Napóleonnak sikerül térdre kényszerítenie a Velencei Köztársaságot annak összes területe átkerült a napóleoni birodalom fennhatósága alá. Ez az időszak nem tartott sokáig, ugyanis Napóleont is legyőzték, területeinek ezen része pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területeihez lett csatolva 1815-ben. Mivel a sziget lakosai nagy részben voltak olasz ajkúak, megpróbálkoztak az Olaszországhoz való csatlakozással, ám a nagyhatalmak ezt nem hagyták jóvá, így 1921-ben a későbbi Jugoszlávia elődállamához csatolták a szigetet. Emiatt az olasz ajkú lakosság nagy része elvándorolt részint Olaszországba, részint az Isztria-i félsziget más településeire. A Második Világháború idején a szigetet elfoglalta a fasiszta Olaszország, majd a felszabadulás után a Titó-i Jugoszlávia részévé vált. Horvátországhoz 1991 óta tartozik, mikor is a Jugoszláv államközösség felbomlott.