Čižići a Krk-szigeten helyezkedik el a Soline-öbölben. A kis település Dobrinj önkormányzatához tartozik. Čižićit egyik oldaláról a tenger veszi körül, másik oldaláról pedig gyönyörű erdők. A település tájjelegű építészete is lenyűgöző, a kőkerítések és a sűrű mediterrán növényzet különlegessé teszik a tájat. Az itt üdülök szép kilátásban is gyönyörködhetnek, ha az olajfákkal övezett szűk kis utcákon keresztül haladva elsétálnak Čižići legmagasabb pontjához.
A település környékén az állat és a növényvilágot is megtekinthetjük, emiatt évente sok természetfotós látogat ide Németországból és Ausztriából is.
Történelmi emlékek
Čižići nem a sok látnivalóról híres. A falucskában a régi mosóházat, a Perilót és az ennek közelében lévő “Mala Stean” pincét érdemes megnézni, de több régi kőház, illetve tégla építésű szarvasmarha istálló is van a környéken. A falucskában csodálatos öreg fákat is láthatnak az itt nyaralók, de a tölgyfák egyik különleges fajtája is itt él.
A település legmagasabb pontján áll a Szent Anton kápolna, amely egy ideje már műemléknek számít. A falucskában is sok helyen láthatunk kőfalakat, amelyekkel az itt élők a földjeiket veszik körül. A hatalmas kőfalakat nézve érhetetlen, hogy hogyan tudták kézzel felhalmozni a nagy köveket a helyi gazdák.
Ha elsétálunk a Rudine felé vezető úton, a jobb oldalon a Szent Péter templom régi romjait figyelhetjük meg. A templom egy “áldást adó” templomként épült, az öbölben eltemetett halottak miatt.
Strandok
A Soline strand, a Soline öbölben helyezkedik el, amely helyenként iszapos és homokos, eléggé zárt öböl, a végénél pedig a nagy homokos síkság tóparti hangulatot idéz. A víz itt sekély, akár több száz méteren keresztül bele lehet menni és a lábunk még mindig le fog érni.
A rossz idő során is meleg a víz ezen a strandon, ezért itt bármikor kellemesen lehet fürdőzni, de az úszkálóknak arra figyelniük kell, hogy a víz hínáros és iszapos! Az agyagos területen pedig nagyon sok rákot találhatunk. Az iszapos részen fekete iszap található, amely sok betegség kezelésében alkalmazott, például a reumára is nagyon jó hatással van, ezért az itt fürdőzök előszeretettel kenik be magukat.
Halászfesztivál
Minden évben a nyár során, legalább egyszer megrendezésre kerül a kikötőben a Halászfesztivál. A rendezvényen összegyűltek ilyenkor a finomabbnál finomabb tenger gyümölcseiből készült ételeket kóstolhatják meg és természetesen élőzenével is szórakoztatják a turistákat és a helyieket. A fesztivál egész éjszaka tart és aki megunta az evést-ivást, az akár táncolhat is egyet!
Sportolási lehetőségek
A falucskából meseszép turista utak indulnak, a környéken lévő területekre, mint például Suzan, vagy Dobrinj csodálatos erdeibe.
A kerékpározást kedvelők számára a Čižićiben lévő utak nem a legmegfelelőbbek, mivel a település a tenger mellett helyezkedik el, az utak nagy része meredek. A bátor kerékpárosok számára viszont a meredek lejtők igazi kihívást és fantasztikus élményt jelenthetnek!
Az elmúlt években nagyon kedvelté váltak a sportversenyek, amelyeken bármelyik korosztály részt vehet. Nyaranként nagy eseménynek számítanak az úszó és a búvár versenyek!
Biserujka cseppkőbarlang
Körülbelül négy kilométert kell aszfaltúton haladnunk, hogy eljussunk a Rudinetől nem messze lévő Biserujka (igazgyöngy) cseppkőbarlanghoz. Ez a barlang 110 méter hosszúságú, a legmélyebb pontja pedig 12 méter a föld színe alatt és 53 méter a tengerszint alatt. A Krk-szigeten 54 barlang helyezkedik el, de ezek közül csak a Biserujka az, amely látogatható. A nyaralók itt csodálatos cseppköveket láthatnak és mészkőporból kialakult galériákat. A barlang kiépített, így teljesen biztonságos, a kisgyermekes családok is nyugodtan ellátogathatnak ide megcsodálni a természet varázslatos kincseit.
Čižići történelme
A középkorban a sziget ezen részén még nem voltak lakók, emiatt a Krk-sziget hercege sok, a törökök elől menekülő polgárt telepített ide a Frangepán házból. Ma már csak körülbelül 100 lakosa van a kis falucskának. Az elnéptelenedésnek több oka is volt, az egyik, a számtalan pusztító járvány, amelyek következtében számtalan lakos elhalálozott, ilyen volt a pestis is. A másik ok, pedig, a XIX. illetve a XX. századi emigráció, de a faluban élő férfiak közül is rengetegen elhajóztak távolabbi szigetekre.
