A település, elhelyezkedésének köszönhetően lenyűgöző kilátás nyílik az öbölre, amely csodálatos, csak Njivice irányában láthatunk néhány üzemanyag-tartályt, amelyek megbontják az összkép varázsát. A mediterrán Omišaljban érdemes végig sétálni a számtalan kis, szűk utcán, amelyek labirintus alakzatban kapcsolódnak össze.

Dubec Park

A várostól érdemes egy rövid kitérőt tenni a Dubec Parkba, amelyet egy 15 perces séta után érünk el, ha elindulunk a Lungomare sétányon. A Dubec Park egy 18 négyzetkilométeres területen fekszik, a majd egy kilométeres sétányai mentén több kilátóhely is található.

Velencei erőd romjai a Szent Márk-szigeten

Egy velencei erőd romjait találhatjuk a közeli Szent Márk (Sv. Marko)-szigeten. A velencei uralom idején, ez az erőd fontos szerepet töltött be, innen őrök figyelték a tengert, hogy ne juthassanak be a Kvarner-öbölbe a Senj-i menekültekből összeverődött kalózhordák hajói. A Kis Pesja-öbölben egy másik középkori erőd romjai láthatóak, amelyet a helyiek csak egyszerűen Fortica-nac vagy Gradac-nak neveznek.

A Frangepán kastély maradványai

Az egykori Frangepán kastélyt lebontották a XIX. század első felében, mindössze az iskola épületét hagyták meg, valamint a vártornyot, amelyet 1910-ben lakóházzá alakítottak. Az iskola előtt látható egy vízgyűjtő ciszterna, amelyben az iskola tetején összegyűlt esővizet fogják fel.

Loggia

A harangtoronytól keletre látható a Városi Loggia, amely a XVI. században épült a Velencei Köztársaság uralma alatt. Az épület homlokzata a főtérre néz. A Loggia fennállása során többféle célt is szolgált, mint például bíróság, árverező terem, szórakozóhely vagy különböző találkozók színhelye volt, politikai és szociális egyaránt.

Szűz Mária Mennybemenetele plébániatemplom

A Szűz Mária Mennybemenetele plébániatemplomot a helyi lakosok Stomorina néven ismerik. A monumentális értékkel bíró templom épületének nem ismert a pontos dátuma, mindössze annyi tudható, hogy valamikor a XII. században épült. A román stílusú három hajóval rendelkező templomot többször is átépítették az idők folyamán. A templomkupola és a négyzet alakú kórusa tartópillérei a XV.-XVI. századokban épültek. Ebben az időszakban a templomban nagyon sok oltárt helyeztek el, szám szerint 18 darabot, sajnos napjainkban ezekből egy sem látható. A templom homlokzatán a díszes rózsaablak fölött egy táblát helyeztek el, melyen glagolita felirat tanúskodik arról, hogy 1405-ben a templomot Sinog mester csínosította. A templom főkapuja fölött az íves ablakot egy kereszt és egy pálma díszítik. Az épület belsejében számos művészeti irányzat szerint készült bútorzat található, mint például a reneszánsz, a barokk és a román. A szárnyas főoltára a templomnak fából lett faragva, az oltárkép Jacobello del Fiore festménye, a Szent Szív a XV. századból. Ókeresztény szokás szerint a templom mellett alakították ki a temetőt, melyet a helyiek “Smitir”-ként ismernek.
A templom harangtornya nem képez egységet a templom épületével, attól távolabb építette fel két horvát mester, az Omišalj-i Pere és a Kotor-i Andrej 1533 és 1536 között.

Szent József fogadalmi kápolna

A “Na Vozu” városrészben találjuk a Szent Józsefnek ajánlott fogadalmi kápolnát, amelyet 1784-ben, a velencei uralom idején a tonhal halászok számára.

Szent Helén kápolna (Na Dolu)

Omišalj és vidéke régi időktől kezdve folyamatosan lakott terület, erről számos régmúlt időkből származó épület és rom tanúskodik. Ezek közül egyik az a Szent Helén kápolna, amely a városfalon kívül épült fel, a helyiek pedig a “Na Dolu” jelzővel illetik. Ennek az 1603-ban épült kápolnának napjainkra már csak az apszisa és az egyik fala áll a nyugati oldalán.

Páduai Szent Antal kápolna

A Páduai Szent Antal kápolna román stílusban épült Omišalj történelmi városrészében, a “Na Dupcu”-ban. A kápolna mellett egy paplak is épült, amelyet a Szent Antal testvériség 1685-ben megemlít a dokumentumaiban.

Szent Helén kápolna

A gótikus Szent Helén kápolna szintén a főtér mellett áll, többször is át volt építve a fennállása során. Biztosan tudható, hogy a XV. században Nikola Bozanić újította fel, a XX. század első felében, pedig az Omišalj-i lakosok közadományaiból került sor a restaurációra.

Antik és középkori építészeti maradványok

Omišaljtól két kilométerre, délnyugati irányban, a Sepen-öbölben lévő Pernibe-félszigeten több megmaradt darabját láthatjuk az antik illetve a középkori építészetnek, amelyek között egy nekropolisz (elhagyott temető, a “holtak városa”).
A hely legérdekesebb műemléke a VI. századból maradt fenn, ez egy egyhajós bazilika, a “Mira”. Ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt vallási jellegű építmény ebből a századból, amely nem csak a Krk-sziget viszonylatában egyedüli, hanem Horvátországban is. Napjainkban a templomból a falak állnak, egészen a mennyezetig, teteje már beomlott. A félköríves ablakok formája megfelel az akkori korban használatosnak. A helyi krónikák tanúsága szerint ez az épület egy apátsági templom volt, mégpedig a Szent Benedek rend Szent Miklós apátságához. A templom egészen a XV. századig működött, mikor is az apátság Omišaljba költözött.
Ettől a templomtól nem messze egy másik egyhajós templom maradványait találjuk, amely román stílusban épült, apszisa félkörívet formáz, oldalfalán egy félköríves ablak látható. A templom tetőzetét valamikor lecserélhették, mert a jelenlegi tetőszerkezet miatt a templom elveszítette a román stílusjegyeit. Az ókeresztény templom keleti oldala mellett egy másik régi épület romjait is láthatjuk, amely faragott kövekből készült. A templom északi és nyugati oldalán is láthatunk régi romokat, amelyek valaha egy nagyobb építmény részeit képezték, ám ezeket mára már benőtte a gaz.

Fulfinium maradványai

Omišalj közelében, a Sepen-öbölben vannak a Municipium Flavium Fulfinium nevű ősi település maradványai, amelyet még a rómaiak alapítottak az I. században. Az ősi településen még mindig feltárások folynak, mivel jó része még mindig feltáratlan. A települést anno a római veteránok számára hozták létre. Az akkoriban alkalmazott alaprajz szerint építették ki a várost, az utcák egymásra merőlegesek voltak, a főutak négyszögletes, körbefutó alakzatot követtek. A csendes öböl alkalmas volt ahhoz, hogy egy védett kikötőt alakítsanak ki, a hely pedig a termékeny talaj és az ivóvíz bázis miatt tökéletesen megfelelt egy város felépítéséhez. A városban minden megvolt amire akkoriban szükségük lehetett a lakóknak, volt fórum kapitóliummal és templomokkal, kikötő kereskedelmi negyeddel, vízellátó-rendszer és fürdő is. Azt nem lehet tudni, hogy a rómaiak miért hagyták el a települést, de azt feltételezik, hogy a horvátok űzték el őket. Azok akik túlélték a támadásokat, Krk városába menekültek mivel azt sikerült rómaiasítani. A Római Birodalom széthullását követően Fulfinium eltűnt a valaha ott élő emberekkel együtt. Az ókori város maradványait az idő tönkretette, partmenti részeit pedig a tenger hullámai nyelték el. A tengerszint alatt egy méterrel, egy-egy faldarabra lehet bukkanni. A rómaiak által létrehozott Sepen kikötő is elpusztult, részint a tenger szintjének változásai, részint pedig az elmúlt időszakok építkezései miatt.