A város leghíresebb látnivalói a román stílusban épült harangtornyok. A négy harangtorony közül kettőbe föl is lehet menni. Az ide látogató turistáknak érdemes fölmenni a tornyokba és megtekinteni a csodás kilátást! A középkorban Rab óvárosát fal vette körül, de ennek déli részét lebontották, 1600 környékén pedig újat emeltek a helyére, amely az új városrészt is körülvette és védte.
A Szent Eufémia-öbölre néző városfal rész a mai napig fönnmaradt és állapota is nagyon jó.
A Loggia, amelyet 1506-ban építettek a város főutcáján (Ulica Sdreanja) látható, itt ma műterem működik.
A város négy tornyának egyike, amely a XIV. században épült, nem messze áll a Loggiától. Itt találjuk a város ” Tengeri kapuját” (Morska Vrata). Ha átmegyünk a kapun, beérünk a város főterére.
Hercegi Palota
A XIII. században építették a Hercegi Palotát amely ekkor még román építészeti elemeket tartalmazott. Az idők folyamán több alkalommal is átépítették a palotát, így kapott először barokk, majd később reneszánsz stíluselemeket, mindig a kor jellemző építkezési stílusának megfelelően. A palota udvarán egy kőtárat láthatunk, ahol régi római és középkori kőből faragott épület díszítőelemeket láthatunk.
Nagyboldogasszony katedrális
A város legnagyobb temploma a román stílusú Nagyboldogasszony katedrális (Katedrala Sv. Marija Velika). Az 1177-ben épült székesegyházat maga III. Sándor pápa szentelte fel. A három hajós templom hajóit monumentális oszlopsorok választják el, homlokzatát Petar Trogiranin mestermunkája díszíti mely Krisztus testének levételét ábrázolja a keresztfáról. A főoltár poliptichonját Paolo Veneziano készítette 1350-ben, míg a szép művű keresztelőkutat ugyancsak Trogiranin készítette 1797-ben. A főoltár körül finom faragású kórust láthatunk, míg a szentély baldachinját márványoszlopok tartják. A katedrális harangtornya külön áll a főépülettől. A XIV. században épült harangtorony a város legmagasabb tornya.
Benedek-rendi kolostor
A város Benedek-rendi kolostora 1118-ban épült, akárcsak a román stílusban épült temploma a Szent András, mely szerves részét képezi a kolostor épületegyüttesének. A templom harangtornya 1400 körül épült, így ez a város négy tornyából a legrégebbi.
Szent Jusztin kolostor és templom
A Szent Jusztin kolostor és templom 1578-ban lett felszentelve, eredetileg apácakolostornak épült, a nemesi családok leánygyermekei részére. A kolostor templomának harangtornya jellegzetes építmény 1672-ből, kupolája kúpos alakú. A templom jelenleg egyházi múzeumként működik. Az egyházi múzeum kollekciójában láthatjuk az a feszületet is, amelyet 1112-ben adományozott az egyházközségnek. A kollekció ezen felül számos glagolita írást, egyházi könyvet és festményt is tartalmaz.
Szent Antal templom
1280-ban kelt az a dokumentum, amely első alkalommal említi meg a Szent Antal templomot (Crkva Sv. Antuna). A templomot első alkalommal 1556-ban újították fel, ekkor ugyanis úgy tartották, hogy csoda történt, amikor a templom feszülete könnyezni kezdett. Ez a csoda meghatározta a templom további sorsát. Azáltal, hogy vallási szempontból a templom fontossága jelentősen megnőtt a XVIII. században a szentély hátsó fala elé egy hatalmas főoltárt építettek. A velencei stílusú barokk oltár több színű márványból lett faragva, melyen eredetileg egy terrakotta feszület állt, ám ennek a XX. század elején nyoma veszett. Számos festményt láthatunk a templomban, java részük a XVIII. században készült, olyan neves mesterek munkáinak tulajdonították őket mint Piazzeti vagy Benković, ám az utóbbi időszak művészettörténeti kutatásai szerint valószínűbb, hogy a nem kevésbé neves festő Giovanni Scajari munkái lehetnek. A templom szentélyében látható festmény a Szentháromságot ábrázolja. Ezen felül számos más festmény is díszíti a templomot, melyek ovális keretbe vannak foglalva. Ezek Jézus keresztútjának egyes stációit mutatják be, mint például Krisztus imáját atyjához az olajfák hegyén, a Megváltó Poncius Pilátus általi megkorbácsoltatását, temetését és föltámadását. Érdemes figyelmet szentelni a templom különleges stukkó díszítésének, melyeket a svájci fivérek Celemente és Giacommo Sommazzi készítettek 1799-ben.
Szent Ferenc templom és temető
A Szent Ferenc templomot és az azonos nevű temetőt (Crkva sv. Frane na groblju) a város keleti részén találjuk, a Komrčar-parkban. Régen a templom egy ferences-rendi kolostor temploma volt, mára már a kolostorból csak a templom áll. A templom egyhajós felépítésű, szentélye négyzetes alakzat, építésének éve 1490. Ezt egy felirat tanúsítja a templom homlokzatán. Építési stílusát tekintve a Szent Ferenc templomon keveredik a késői gót és a korai reneszánsz építészeti stílus. Érdekes látványt nyújt a templom padlózata, melybe régi sírkövek vannak beágyazva. A templom homlokzatának legszebb része a bolthajtásos kapu, melyet a dalmát kőfaragó Ivan Dukanović készített. A művészről tudni kell, hogy ő udvari szobrászként is működött Korvin Mátyás királyunk udvarában. A templom egészen a XIX. század végéig működött.
Szent János kolostor és temploma
Különleges régészeti jelentősége van az egykori Szent János evangélikusról elnevezett kolostornak és templomának. Az óromán épületegyüttesből mára már csak romok maradtak. Tüzetesen a XIX. században kezdték el vizsgálni, ekkor derült fény arra, hogy az építése az V. századra tehető, valamint többször is átépítették. A templom harangtornyát jóval később építették, a XII. században, de különálló építmény, nem volt része a templom épülettömbjének. A templom szentélyének déli fala mellett áll. A templomtorony egyik felirata szerint 1471-ben felújításra került sor.
Szent Kristóf templom és tornya
A város védőszentjéről kapta nevét a Szent Kristóf templom és tornya. A toronynak védelmi funkciója is volt, a város védműveinek a részét képezte. A tornyot a XVI. században építették, jó rálátást biztosít a tengerre és szigetre. A helyiek csak egyszerűen „tarjun”-ként emlegetik a tornyot. Az elnevezés az olasz „torrione” (torony) szó szlávosodott változata. Ettől a toronytól húzódott a városfal a Szent János kolostor érintésével egészen a Gagliarda-ig. Ezt a nevet viseli az a torony, amelyiket a horvátok „Kula smjelih”-nek neveznek, vagyis a Bátrak tornyának. A templom ma kőtárként funkcionál.
Dundo-erdő
Rab mellett, a várostól körülbelül 4 kilométerre terül a Dundo-erdő (šuma Dundo). Ebben a gyönyörű öreg erdőben leginkább tölgyfák és fenyők nőnek. Ezt a rengeteget tarják Horvátország legszebb erdejének.
