Az utolsó Krk-i hercegnek, a helyi tradícióknak megfelelően két épülete volt a városban. A Hercegi palota az egyik, amelyet 1841-ben iskolává alakítottak át, a másik a XIV. században épült Bacin Palota, amely nevét vélhetőleg tulajdonosáról kapta, az épület a Glavaca utcában áll. A palotát akkoriban menedékhelyként használták, a menekültként érkezett polgárok itt védelmet kaptak.
Vrbnik környékén két másik kastélya is volt a Frangepán családnak. A Szent Moor dombon volt az egyik, a másik pedig a Vrbnik-i mezők fölött áll, a Rovoznik-i Gradec, erről a kastélyról az a hír járja, hogy az elsők között volt, amely a család birtokába került.
Gradec erőd
A glagoliták egyik központja, a Vrbnik-i Gradec erőd volt. A mai napig jó állapotban fennmaradt várkastélyt, a Frangepán család emeltette a város északi részére. A történelmi kutatások szerint, itt voltak a Frangepánok nyilvántartásai, ezen felül pedig szövő-varró tevékenység folyt a kastélyban, valószínűleg gobelineket is készítettek. Ma faragványokat és glagolita írásokat őriznek az épületben. A XIII. – XIV. században a Frangepán család volt az egyik legbefolyásosabb és erősebb család Horvátországban. A középkorban fal védte a várost, amelynek maradványai és a tornyok, máig láthatóak.
Könyvtár
Dr. Dinko Vitezić (1822-1904), aki politikus és reformer volt, testvérével együtt, Josip Vitezićel (1854-1877), aki Krk püspöke volt hozták létre, a 10 ezer kötetből álló könyvtárat, amelynek egyik legbecsesebb darabja a Vrbnik-i misekönyv, amely 1642-ben íródott glagolita nyelven. Sok más vallásos írás és breviárium (papi zsolozsmakönyv) is található a könyvek között, de a neves “Bequemer Schul- und Reise-Atlas” (Kényelmes iskolai és utazási atlasz), amelyet a híres német történész, Johann David Köhler (1684-1755) írt és 1719-ben adták ki Nürnbergben is a gyűjtemény darabjai között van. Ezekből csak két eredi példány maradt fenn, amelynek egyik darabja itt található. A könyvtár termében egy XVI. századi festményt is láthatunk, amely az Áldott Szűz Máriát és szentjeit ábrázolja.
A világ egyik legkeskenyebb utcája
Vrbnik egyik különleges látványossága, a Klančić utca, amely a világ egyik legkeskenyebb utcája, szélessége csupán 40 centiméter.
Vrbnik templomai
A városban több kápolna és templom van, de ezek közül csak öt van használatban.
Két kapun keresztül lehet bejutni Vrbnik városába, az egyik a Nagy kapu („Dvera”), a másik a Kis kapu („Dverca”). A Nagy kapu mellett látható a gótikus stílusban épült Szent János templom. A homlokzatán egy ritka példánya látható az ország ikonográfiájának, amely Szent Kristófot ábrázolja, a Kvarner szigetein pedig ehhez hasonlót nem láthatunk máshol.
A városfalon kívül tekinthető meg, az 1323-ban épült Keresztelő Szent János templom, amelynek a tulajdonosa a Szent János Testvériség volt. A templomot a Vrbnik-i Damjan pap adományozta a Testvériségnek. A város és a Testvériség népének száma nőtt, így ki kellett bővíteni a templomot, amelyre 1611-ben sor is került. A bővítést bizonyítja, a templom egyik apszisában lévő felirat is „Ezt a kápolnát Bartol Vlahovic mester építette 1611-ben”. Ebben az időszakban, a templom eredeti félköríves apszisait kibontották és keleti irányba megnagyobbították, ez a felhasznált építő kövek anyagán is látszik. A Szent János Testvériség 1808-ban felbomlott, a templomot pedig a Vrbnik-i közösség használta ezt követően és halottasházként is funkcionált.
A város közelében egy kis öbölben régi templom maradványait láthatjuk. Ez az egykori Szent György templom. A román stílusú templom apszisai félkörívesek, keleti, déli és nyugati falain valamikor színes falfestmények voltak. Ezek közül a legjobb állapotban a Szent Györgyöt ábrázoló kép maradt fenn, amely a keleti falon látható. Nem ez az egyetlen kép amely még kivehető az ódon falakon. Látható még egy vitorlás hajót ábrázoló kép is, amely nagyon ritka az egyházi ábrázolásokon. A régészeti kutatások, művészeti és történelmi összehasonlító tanulmányok alapján a templom valamikor a VII.-VIII. században épülhetett, a Krk-i herceg parancsára.
A Szent Mária egyhajós plébániatemplom, az egyik legismertebb látványosság a városban. A templom építésének idejét nem lehet tudni, de a feltételezések szerint, egy I. században épült templom alapjaira építették, a XVI. században. A templomot többször átépítették, a jelenlegi alakját a XIX. századtól őrzi. A belseje barokk stílusú, az oltárt és a kegytárgyakat 1599-ben kapta Frangepán János hercegtől. Az oltár reneszánsz stílus elemeket visel, az oltárkép pedig a Rózsafüzéres Miasszonyunk nevet viseli.
A Szent Mária kápolna, a templom részeként 1505-ben épült. A templomban egy XIV. századi oltár is látható, amely Szent Annát ábrázolja, a főoltár címe pedig „Az utolsó vacsora” – ezt egy helyi mester: Kotor-i Marin Cvitkovic készítette 1599-ben. A templom mellett egy harangtorony is épült az 1527-es évben, amely reneszánsz stíluselemeket visel. A torony bejárata fölött egy glagolita nyelvű vésett látható, amelyen a torony építésének dátuma olvasható.
