A városnak régi időkre nyúlnak vissza a borászati, hajózási és hajógyártási hagyományai, történelme több mint egy évezredere nyúlik vissza. Történelmi örökségének nyomait lépten-nyomon láthatjuk a napjainkig fennmaradt építészeti remekművein keresztül.
Amfiteátrum
A Pulában nyaralóknak mindenképpen meg kell tekinteniük az Amfiteátrumot, ahol egykoron a gladiátorok harcoltak. Az amfiteátrum 20 ezer nézőt volt képes befogadni, amelynek egyik fele ülve, a másik fele állva nézhette végig a véres harcokat.
Az elliptikus alaprajzú épület hosszabbik szélessége 130 méter, a rövidebb pedig 100 méter. Megépítéséhez helyi mészkövet használtak. A Pulában lévő aréna a Római Birodalom 5 legnagyobb arénája közé tartozott, amely még a Római Colosseumnál is nagyobb, a világon pedig még a ma is jó állapotban lévő arénák között a 6-ik helyen áll.
Az amfiteátrum ma sem áll üresen, gyakran kulturális előadásoknak ad otthont, itt tartják például a Filmfesztivált, a nyári Operafesztivált, a Lovasfesztivált és még számos más, neves rendezvényt.
A Második Világháború alatt az olasz fasiszták darabokra akarták szedni az építményt és Olaszországba akarták szállítani, ez viszont nem sikerült nekik a magas szállítási költségek miatt.
Az aréna alagsorában, ahol anno a gladiátorok vártak a küzdelemre, kiállításokat tekinthetnek meg a turisták, ahol nem csak festmények láthatóak, hanem szőlő- illetve olívabogyó termesztéssel kapcsolatos eszközök is. Az építmény belsejének megtekintése után érdemes körülötte is tenni egy sétát, mivel római jelmezbe öltözött katonák várják a turistákat, akikkel természetesen fényképezkedni is lehet.
A dombtetőről varázslatos képeket lehet készíteni az amfiteátrum árkádsoráról, amelynek hátterében a csillogó kék tenger is látható. Az aréna Pula jelképévé vált, számos képeslapon és turisztikai prospektuson reklámozza a várost és vonzza a turistákat. Az amfiteátrum előtt egy kis parkot is találunk, ahol egy kellemeset lehet sétálni, vagy pihenni a fák alatti padokon.
Erőd
Pulában volt az Észak-Adriai régió egyik legnagyobb kikötője, amely fontos kereskedelmi központnak számított, így egy erődre is szükség mutatkozott a védelmezése szempontjából. Antoine de Ville hadmérnök vezetésével 1630-ban megépítették az erődöt.
Ez a csillag alakzatú, négy bástyás építmény ma az Isztriai Történelmi Múzeumnak ad otthont. Egy hídon és egy keskeny ajtón keresztül lehet bejutni az erődbe, ahonnan kivételes fotókat lehet készíteni az óvárosról, az amfiteátrumról és a hajógyárról is. Az erődből egy rövid séta alatt az Aranykapuhoz, vagy más néven a Segius diadalívhez lehet eljutni.
Városfal és az ikerkapu
A teljes várost fal övezte az ó és a középkorban, a bejutáshoz körülbelül 10 kapunk kellett áthaladni. A fal feleslegessé vált az idők során, így a XIX. század elején lebontották, de az ikerkapu és a Gardini-tér között lévő fal egy darabja a mai napig áll. Az ikerkapu nevét a két ívről kapta, amelyek összekötik oszlopait, egy harmadik ívvel. A kapu a II. és III. század között épült.
Segius diadalív – Aranykapu
A Segius család építette a róluk elnevezett diadalívet, amelyet a saját költségükön építettek. Ezzel az építménnyel akartak emléket állítani a család három férfitagjának, akik abban az időben sokat tettek a város fejlődéséért.
A diadalív a XIX. századig a város védőfalának volt a része, ám a falat elbontották a város növekedése miatt. A diadalív egy egységet alkot a városkapuval és egyféle bejáratnak tekinthető Pula óvárosába.
Ha a kaput jobban megfigyeljük, feltűnik, hogy a keleti oldalon szinte alig van kidolgozva, míg az átellenes oldalon gazdagon faragott. Napjainkban a kapu előtti téren kulturális rendezvényeket tartanak valamint kirakodóvásárt.
Herkules-kapu
A Herkules-kapu Pula legrégebbi kapuja, amely a város római megszállásával egy időben készült, Kr.e. 44 és 47 között. Nevét a város akkori patrónusáról, Herkulesről kapta.
A kapu boltíve sérült, így nehezen felismerhető, hogy tetején Herkules fejének vésete található. A véset mellett egy felirat is áll, amelyen Lucius Calpurnius Piso és Gaius Cassius Longinus, két római megbízott neve szerepel, akiket a Római Szenátus azzal bízott meg, hogy Pulánn római kolóniát hozzanak létre.
Fórum
A Fórum Pula főtere volt az ó- és a középkorban. Az i.e. az I. században épült fórum a város nyugati partján, a tenger közelében helyezkedik el.
A fórum a város mindennapi illetve vallásos életének a központja volt, de az adminisztratív és jogi döntések is ezen a helyen születtek meg.
Egy új épület építése során bukkantak rá a fórum ősi maradványaira amelyek egy részét restaurálták és kiállították.
A nyár során a turisták a fórum területén is több kulturális rendezvényen vehetnek részt.
Augustus temploma
A fórumon egy templom áll, i.e. 2 és i.sz. 14 között épült még Augustus császár idejében. A templomot az idők során több célra használták. A pogány időszak végén templomként működött, később viszont magtárként is használták, a XIX. század elejétől pedig múzeumnak ad otthont, amelyet egy kőtárral bővítettek.
1944-ben egy bombatalálat miatt a templom összeomlott, de 1945 és 1947 között újjáépítették. Az Augustus-templomnak egy ikertestvére is van amelyet ugyanebben az időszakban építettek és a stílusa is nagy mértékben hasonló, ezt Diána istennő tiszteletére építették. A templomból mára csak a hátsó falának egy része maradt fenn amelyet a városháza épületébe építettek be.
Városháza
A Városháza a Fórumon, az Augustus-templom mellett áll. A velencei időkben a herceg és az elöljáróság székhelye is itt volt, manapság az önkormányzat épülete.
A X. és a XVI. század között jónéhány alkalommal átépítették a városházát, ezért az építészeti stílusában több stílusjegy is felismerhető, többek között a reneszánsz. A XVI. században a homlokzaton lévő feliratot felújították. A feliratból arra lehet következtetni, hogy 1296-ban készült az épület, de az évszám az első átépítést vagy felújítást jelezheti, mivel itt már korábban is volt kormányzóság.
A “Telamon és a szirén” nevű faragvány díszíti a Városháza homlokzatát, amelyet reneszánsz oszlopok zárnak körül.
Mária Mennybemenetele katedrális
A jelenleg gótikus és klasszicista építészeti stíluselemeket felvonultató katedrális jelenlegi formáját a XV. századi átépítése során nyerte el, de ennél jóval korábban épült egy római templom alapjaira, az akkoriban használatos román stílusban.
A fennállása során a többszöri átépítésen átesett templom eddig feltárt legrégebbi része a IV. századból való.
A templomtorony a XVII. század második felében került felállításra, az építéséhez az egykori római amfiteátrum építőköveit használták fel.
Formozai Szűz Mária kápolna
A kápolna az egyike annak a két kápolnának, amelyet a VI. században építettek és a Szent Benedek apátság részét képezte, amelyet a XVI. században lebontottak. Mozaikok ékesítették a kápolna falait és padlózatát, ezek a Régészeti múzeumban tekinthetőek meg. A Ravennai templomok stílusa szerint épült, annyi különbséggel, hogy tégla helyet követ használtak az építészek. A kápolna az építészeti remekművek közé tartozik, méretének, építési módjának és megőrzött állapotának köszönhetően.
Assisi Szent Ferenc templom
Az erőd előterében találjuk az Assisi Szent Ferenc kolostort és templomát. A templom a XIII. században épült fel, később, 1314-ben felújították, így az óromán stíluselemek mellett a gótikára jellemző vonásokat is felfedezhetünk a templomon. A templom alaprajza egyhajós, három apszissal. A főoltár fából készült, az oltárkép pedig a XVI. századból származik. A kolostor épülete valamivel később, a XIV. században készült.
Az ortodox Szent Miklós templom
A sokszög apszisú, Ravenna-i építészeti stílusú templomot a VI. század második felében építették, a Szent Szűz Mária tiszteletére. Az 1200-as években átépítették és megkapta a pravoszláv egyház. A templomot használó kis ortodox közösség 1583-ban alakult Pólában, ciprusi és naphlioni emigránsokból. A templom ma a szerb-ortodox egyházhoz tartozik. A templomban megtekinthető a XVIII. századi ikonosztáz, amely a görög mester Tomios Batos munkája.
Isztriai Régészeti Múzeum
Marmont Marsall hozta létre az első kőgyűjteményt az 1800-as évek elején, amelynek darabjai a múzeum alapjául szolgáltak. A gyűjteményben illír, római és középkori leletek is voltak, de mozaik és használati tárgyak is megtalálhatóak voltak benne, ezekre a tárgyakra régi sírokban találtak rá.
A múzeumban kiállított tárgyak között található, Árpádházi királyunk, Salamon sírköve is.
Akvárium
Az akvárium az 1886-ban épült Verudela várában helyezkedik el. Az épület földszintjén, az első emeleten és a várárokban összesen 60 medence van, ahol a látogatók megcsodálhatják a különböző fajokat.
Az akváriumokban élő fajok között szivacsok, korallok, lila tengeri csillagok is láthatóak, de élnek itt homárok, tarisznyarákok és fekete tengerisünök is. A tengeri teknősök mentőközpontja is ebben a létesítményben működik a 2006-os évtől kezdve.
Csillagvizsgáló
Pula egyik legvarázslatosabb helyén, a Monte Zaro Parkban van az obszervatórium, ahonnan az égbolt és a csillagok szépségeiben gyönyörködhetnek a turisták, de a pulai öbölre is csodás kilátás nyílik innen.
Ez Horvátország legrégebbi obszervatóriuma, amelyet 1869-ben alapítottak, de ekkor még a Császári és Királyi Vízrajzi Intézethez tartozott. Az obszervatóriumban huszonnyolc kisbolygót fedeztek fel, hármat közülük el is neveztek ,,Polana”, az ,,Adria” és ,,Isztria” kisbolygóknak.
Haditengerészeti temető
1886-ban hozták létre a Haditengerészeti temetőt, ahol az Osztrák-Magyar Birodalom hadseregének 150 ezer katonája nyugszik, akiket 1918-ig temettek ebbe a temetőbe. A temető a Stoja félsziget irányába 22 ezer négyzetméteren helyezkedik el.
Porer világítótorony
A Porer világítótorony egy 80 méter széles sziklára épült, 1883-ban. A világítótorony ha autóval szeretnénk megközelíteni, Pulától húsz km-re található, ha viszont hajóra szállunk, akkor csak két km a távolság. Az idelátogató turisták, akár meg is szállhatnak a világítótoronyban, amely garantáltan egy különleges emlék lesz.
Brijuni Nemzeti Park
A tizennégy kis szigetből álló szigetcsoport, a Brijuni Nemzeti Park, mindössze két km-re helyezkedik el Pulától. Az 1993-óta Nemzeti Parknak számító Brijuniba rendszeresen szerveznek hajós kirándulásokat, amelyeken érdemes részt venniük a Pula városában nyaralóknak is.
A tizennégy sziget közül csak a két legnagyobb, a Veli Brijun és a Mali Brijun látogatható.
A szigetcsoport nem csak Nemzeti Parknak, de kedvelt üdülőhelynek is számít, még olyan híres politikusok is nyaraltak itt, mint a volt Jugoszláv elnök Tito, akinek rezidenciája is volt itt.
A római időben is kedvelték ezt a helyet, ezt bizonyítja a több, máig fennmaradt régi római villa is, amelyek a környéken állnak.
A Brijuni Nemzeti Park sokféle növénynek és állatnak ad otthont, közöttük különleges fajok is megtalálhatóak, amelyek a park különleges mikroklímája miatt képesek itt élni. Egy elkerített szafaripark is található a sziget északi részén, ahol elefántok, zebrák, lámák és más egzotikus állatok élnek.
